Milyen szövődményei lehetnek a szívinfarktusnak?

571
HOZZÁSZÓLÁS:

Eredményes vérrögoldó kezelés után, tekintettel arra, hogy ezzel az érelmeszesedéses szűkület nem szűnik meg, tehát az ismételt érelzáródás anatómiai háttere megmarad, lehetőség van újabb infarktus (reinfarktus) kialakulására. Időnként, az infarktus utáni napokban az elhalt terület növekedésére utaló klinikai jelek láthatóak.sziv2

Milyen szövődmények léphetnek fel szívinfarktus után?

Amennyiben az elhalt terület nagysága jelentős és/vagy a működő szívizomzat vérellátása rossz, úgy szívelégtelenség tünetei (cardialis decom-pensatio) léphetnek fel.

Súlyos esetben kritikusan alacsony lesz a vérnyomás (hypotonia), a beteg sokkba kerülhet (kardiogén sokk). Az alacsony vérnyomás kialakításában, az elégtelen szívműködés mellett, a vegetatív idegrendszer egyensúlyának megbomlása, esetenként a szervezet folyadéktereit érintő kóros változások is szerepet játszhatnak.

A sokkos állapot, amennyiben folyadékpótlással és/vagy vérnyomásemelő gyógyszerek adásával nem vagy csak nehezen korrigálható, úgy súlyosan károsodott szívre és ezzel összefüggésben rossz prognózisra utal. Bár az infarktus kialakulását követő periódusban a szívelégtelenség tüneteinek jelentkezésével mindig számolhatunk, az állapotrosszabbodás az esetek jelentős részében nem olyan súlyos, hogy a kardiogén sokk fellépéséhez vezetne.

Szerencsére gyógyszerek adásával a keringési viszonyok igen gyakran normalizálhatók. Az egyik legsúlyosabb szövődmény a szív falának átszakadása (ruptura). Ez szinte mindig az újonnan képződött hegszövet területében következik be. Ha a két kamra közötti sövény (septum) egy részletének átszakadásáról van szó, akkor a beteg élete műtéti beavatkozással esetleg még megmenthető.

A bal kamra egyéb területeinek sérülése (szabad fali ruptura) során a szívburok pillanatok alatt megtelik vérrel, s ezzel szinte meggátolja a szív elernyedését, ami gyors halálhoz vezet. Az ilyen betegek megmentésére szinte alig van remény.

A szívizom részleges elhalásának további következménye lehet a billentyűk működésében fontos szerepet játszó, a kamrafal belső felszínéről a szív üregébe nyúló ún. szemölcsizmok (musculuspa-pillaris) leszakadása. Ennek eredményeképpen a pitvarok és a kamrák közötti billentyűk működése elégtelenné válik. Következésképpen a szív összehúzódásakor a vér nemcsak a főütőérbe (illetve a tüdőverőérbe), hanem visszafelé a pitvarok irányába is folyik. Ez pedig további igen komoly terhet jelent az amúgy is kritikus helyzetben lévő szív számára.

Az infarktus régiójában a kamra üregének falát képező heg vérrögképződésre hajlamosít. Emiatt nemegyszer az elhalt területnek megfelelően, a falhoz tapadva, a kamra üregében thrombust találnak. Ennek pedig komoly veszélye, hogy az, onnan leszakadva, a véráram útján valamelyik szerv ütőerébe kerül, s azt elzárja. A következmények adott esetben rendkívül súlyosak lehetnek.

A nagyobb koszorúerek elzáródása során, egy adott régióban, a szív falának valamennyi rétege károsodik/elhal. Ez a szívet körülvevő szívburokra (pericardium) is vonatkozik. A szövetelhalás pedig gyulladásos jellegű folyamat kialakulásához vezet. Ilyen esetekben tehát olyan szívburokgyulladásról (pericarditis) van szó, amelyet nem kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák stb.) váltanak ki. Minél nagyobb kiterjedésű az infarktus, annál nagyobb az esély arra, hogy tüneteket is okozó szívburokgyulladás alakuljon ki.

Értelemszerűen kezelésekor nem antibiotikumokat, hanem gyulladást csökkentő szereket alkalmaznak. Az ilyen mechanizmussal kialakuló pericarditis az infarktusra jellemző tünetek fellépését követően, néhány napon belül jelentkezik.

A szívinfarktus kialakulásának, lezajlásának, „gyógyulásának” törvényszerű velejárói a különböző ritmuszavarok. Ezeknek egy része a beteg életkilátásait egyáltalán nem befolyásolja, gyakran panaszokat sem okoz. Ennek megfelelően kezelésük is többnyire szükségtelen.

A ritmuszavarok másik része esetenként a beteg életét is veszélyeztetheti. Ezeknek elhárítása nemegyszer meglehetősen nehéz feladat. Az intenzív osztályos megfigyelésnek és kezelésnek ilyen szempontból is meghatározó szerepe van. Hiszen ilyenkor az időtényező meghatározó lehet.

Szívinfarktus kapcsán nem csak ritmus-, azaz ingerképzési zavarokkal, hanem a szív ingerületvezető rendszerében bekövetkezett károsodásokkal is számolhatunk. Ez pedig szintén életveszélyes helyzeteket teremthet. Az ingerületvezetési zavar következtében ugyanis például kritikusan alacsony pulzusfrekvencia alakulhat ki.

Ha a kóros jelenséget idejében felismerik és a szükséges terápiás lépéseket megteszik, akkor a további állapotrosszabbodás elkerülhető. Ilyen esetekben ingerületvezetést javító szerek adása, esetleg ideiglenes pacemaker felvezetése jön szóba.

571
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]